Csehi: ismét fel kell tennünk Ady kérdését, hogy mit ér az ember, ha magyar?
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör által szervezett esemény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, az érmindszenti református templomban előbb Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök majd pedig Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szólt az egybegyűltekhez. Utóbbi „perlekedő világi prófétának" nevezte Adyt, akiben „szekuláris prófétai tűz" lobogott.
Ezt követően a zarándoklat mintegy 150 tagja átvonult a költő szülőházához, ahol többek között Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke vagy Tőkés László európai parlamenti képviselő köszöntötte az egybegyűlteket.
Csehi beszédében meggyőződésének adott hangot, mely szerint Ady napjainkban is aktuális üzenettel bír: „nem is lehetne aktuálisabb Ady Endre, mint most, a nemrégiben lezajlott népszámlálás idején, amikor nekünk is fel kell tenni a kérdést, amit ő már 1907-ben megfogalmazott: mit ér az ember, ha magyar? Vajon most, több mint egy évszázaddal később képesek vagyunk-e a nemzetek közötti létharcban fenntartani magunkat? Nem szabad hagynunk, hogy a széthúzás szimbóluma, Mohács megismétlődjön pusztán azért, mert nem tanulunk hibáinkból, és nem vagyunk képesek összefogni. Én bízom abban, hogy itt, Érmindszenten sokan megértik azt, hogy csak akkor van lehetőségünk a túlélésre, ha saját, önös céljaink elé helyezzük a magyarság érdekeit, amelyek összefonódnak a többi, itt élő nemzet érdekeivel", mondta a Szatmár megyei RMDSZ elnöke.
Seszták szerint Ady legfőbb üzenete, hogy folyamatosan szembe kell néznünk sorsunkkal: „ Most is, 2011-ben, 134 évvel a születése után is szembe kell néznünk vállalt sorsunkkal, vállalt feladatainkkal, nemzetünk folyamatos építésével, történelmünk alakításával, formálásával", mondta. Szilágyi Mátyás „nagy magyar embernek" nevezte Adyt, aki forradalmasított a magyar költészetet. „Ma emlékezünk egy nagy magyar emberre, egy erdélyi magyarra, egy igazi hazafira, akinél emberibb költői egyénisége talán nem nagyon akadt Magyarországnak. Ady Endre a magyar nemzeti lelkiismeret és önismeret feltárója, költészetünk forradalmi megújítója".
L. Simon László beszédében a magyar-magyar és a magyar-román összefogás fontosságát emelte ki: „Közös a dolgunk erdélyi magyaroknak, anyaországi magyaroknak, romániai románoknak, hogy együtt tegyünk azért, hogy a magyarok hazájuknak érezhessék továbbra is a saját szülőföldjüket. Hogy megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat, hogy mindent megtehessenek azért, hogy azt a kultúrát és azt a nyelvet vihessék tovább, amelyet éppen Ady hagyott örökül számukra".
Tőkés László rövidke történelmi áttekintésében visszaemlékezett, hogy 1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a titkosszolgálatok emberei nagy számban vegyültek el a közönség soraiban, míg az 1990-es zarándoklatot a felszabadulás évének nevezte. Néhol heves hangvételű beszédében az európai parlamenti képviselő említést tett a 2002-ben a Széchenyi-terv keretein belül finanszírozott Ady-projektről, amelyet szerinte elloptak. Akkor egy üdülőközpontot szerettek volna létrehozni Érmindszenten a régió fellendítése érdekében. A magyar kormány 320 millió forinttal támogatta a tervet. Az egykori egyházfő felemelte a hangját a korrupció, az állam eladósítása és kifosztása ellen, mivel „éhes gyomorral és kifosztottan nem lehet magyarnak lenni".
Az Ady-költemények szavalásával és a költő megzenésített verseinek előadásával kísért ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták Ady Endre mellszobrát.
